Moiré Kulturális Egyesület
Alapszabály
A Moiré Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989.
évi II. törvény, illetõleg a Magyar Köztársaság Polgári
Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következõ
§-ai alapján, a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény
rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi
tartalommal fogadta el:
1. §
Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
(1) Az Egyesület neve: Moiré Kulturális Egyesület
(2) Az Egyesület székhelye: 7621 Pécs, Apáca u. 17. fsz.17.
(3) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész
területére.
(4) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet
2. §
Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége
(1) Az Egyesület céljai:
A kortárs magyar zenei
törekvések képviselete, különös tekintettel az önszerveződően kezdeményezett,
új formákat teremtő művészeti tevékenységek támogatása. Ezzel együtt hosszabb
távú cél e sajátos művészeti ág kulturális hátterének tudományos igényű
kutatása, valamint a technikai ill. tudományos ismeretek oktatása.
(2) Az Egyesület a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI.
törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi
közhasznú tevékenységeket végzi:
3. Tudományos
tevékenység, kutatás
4. Nevelés és oktatás,
képességfejlesztés, ismeretterjesztés
5. Kulturális tevékenység
(3) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát
elektronikus médián, a szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való
közzététel útján biztosítja.
(4) Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más
is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
(5) Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak
közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,
gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítõ
okiratában meghatározott tevé-keny-ségére fordítja.
(6) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete
pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai
tevékenységnek minõsül a pártpolitikai tevékenység, továbbá
országgyűlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati
választáson jelölt állítása.
(7) Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait
bárki megkötés nélkül igénybe veheti.
3. §
Az Egyesület tagjai
(1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy
szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és
tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérõnek
kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület
létesítõ okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait,
szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve
kötelezõnek fogadja el.
(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe
tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján,
egyszerû szótöbbségi határozattal dönt (Természetesen a döntés meghozható
minõsített vagy egyhangú döntéssel is.) . A tagsági jogviszony a
tagfelvételi kérelem Elnökség által történõ elfogadásával jön létre.
(3) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról
naprakész nyilvántartást vezetni.
(4) Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott
határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket,
akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi
írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben
tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a
tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni,
véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot
tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az
Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.
(5) A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a
"tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell
érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérõ rendelkezések mindig
pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" kifejezést.
(6) Az egyesületi tagság megszűnik:
– a természetes személy
tag halálával, illetõleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnésével,
– a kilépés írásbeli bejelentésével,
– kizárással,
– ha az Egyesület megszűnik.
(7) Kilépési szándékát a
tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt
bejelentéssel egyezõ idõpontban hatályos.
(8) A Közgyűlés minõsített többségi határozattal, a jelenlévõ,
szavazati joggal rendelkezõ tagok legalább háromnegyedes
szavazattöbbségével az Egyesületbõl kizárhatja azt a tagot, aki
valamely, az egyesületi tagságból eredõ kötelezettségét ismételten vagy
súlyosan megszegi, így különösen: ha a négy hónapnál régebben lejárt
esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetõleg
ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem
egyeztethetõ magatartást tanúsít.
(9) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minõsített többségi
határozattal, a jelenlévõ, szavazati joggal rendelkezõ tagok
legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben,
ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével
vagy az Alap-szabállyal össze nem egyeztethetõ magatartást tanúsít.
(10) A 3.§. (8) és (9)
bekezdéseiben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról
illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a
határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak
védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények
ismertetésére.
4. §
Tagsági jogok és kötelezettségek
(1) Az Egyesület tagja jogosult:
– részt venni az
Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
– a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag
képviselõje útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlõ szavazati
joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot
tenni és szavazni
– a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes
személy tagok pedig törvényes képviselõik útján választhatják meg az
Egyesület vezetõ tisztségviselõit.
(2) Az Egyesület tagja köteles:
– az Egyesület
alapszabályát és belsõ szabályzatait valamint az Egyesület szervei által
hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét,
értékrendjét tiszteletben tartani
– az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelezõ határozatok szerint
eljárni,
– a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidõben
megfizetni,
(3) A nem természetes személy tag törvényes képviselõje útján
gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy
tag jogait csak személyesen gyakororlhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs
helye.
(4) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérõen nem rendelkezik, az
Egyesület valamennyi tagja egyenlõ jogokkal és kötelezettségekkel
rendelkezik.
5. §
Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok
(1) Az Egyesület legfõbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok
összessége. Az Egyesület ügyintézõ és képviseleti teendõit,
illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintézõ
képviselõ szerve, az Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület
vezetõ tisztségviselõi: az elnökségi tagok és az Elnök (8. §)
valamint a Felügyelõ Bizottság elnöke és tagjai.
(2) Az Egyesület ügyintézõ szervének tagja, illetõleg az
Egyesület képviselõje olyan magyar állampolgár, Magyarországon
letelepedett, illetõleg magyarországi tartózkodási engedéllyel
rendelkezõ nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek
gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.
(3) Az Egyesület vezetõ szervének határozathozatalában nem vehet részt
az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban
együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelõsség
alól mentesül, vagy bármilyen más elõnyben részesül, illetve a
megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek
az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által
tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak
megfelelõ cél szerinti juttatás.
(4) A közhasznú szervezet megszűntét követõ két évig nem lehet más
közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki
olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét
megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget,
amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem
egyenlítette ki.
(5) A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy
köteles az Egyesületet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen
tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
6. §
A Közgyűlés
(1) Az Egyesület legfõbb szerve a Közgyűlés, amelyet
évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség
egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor
is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább
1/3-a írásban kéri.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) Az Alapszabály
megállapítása, módosítása.
b) Az éves költségvetés meghatározása.
c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek elfogadása.
d) Az Egyesület más egyesülettel történõ egyesülésének, feloszlásának
kimondása.
e) Az Egyesület tagjainak sorából történõ kizárás, illetõleg a
tiszteletbeli tagi cím visszavonása
f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása
g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása,
h) A Felügyelõ Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
(3) A közgyűlést az Elnök
hívja össze valamennyi regisztrált tag elõzetes írásbeli értesítésével.
A meghívót a tagoknak a tervezett idõpontot megelõzõen
legalább hét naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi
pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges
megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés
nyilvános.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a +
egy fõ jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az
eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévõk
számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás
jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.
(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévõ,
szavazati joggal rendelkezõ tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve
az a), e) és g) pontot, ahol a jelenlévõ, szavazati joggal
rendelkezõ tagok minõsített többségének (legalább
háromnegyedének) igenlõ szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó
döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem
gyakorolhatja.
(6) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról
szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévõ,
szavazati joggal rendelkezõ tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
(7) A levezetõ elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés
megkezdésekor a jelenlévõ, szavazati joggal rendelkezõ tagok
egyszerű szótöbbségével határoz.
(8) A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével
határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos
szavazással hozza.
(9) Szavazategyenlõség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés
levezetõ elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén addig kell
ismételni a szavazást, ameddig a kellõ támogató többség ki nem alakul.
(10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.
Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe
behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy
abból a Közgyűlés döntésének tartalma, idõpontja és hatálya, illetve a
döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye)
megállapítható.
7. §
Az Elnökség
(1) Az Egyesület vezetõ szerve a három tagú Elnökség, amelynek tagjait a
Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással négy év idõtartamra
választja.
(2) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart
ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint
fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.
(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A
határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.
(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag
elõzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a
tervezett idõpontot megelõzõen legalább nyolc naptári
nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség
ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az éves tagdíj
mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
b) az Egyesület tagjaira kötelezõ határozatok meghozatala.
c) az ügyrend elfogadása,
d) az etikai szabályok elfogadása,
e) tagfelvétel jóváhagyása,
f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
g) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki
beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési
határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklõdõk részére.
Betekintésre az Egyesület székhelyén kerülhet sor, az Elnökhöz intézett kérelem
alapján, az Elnök vagy egy elnökségi tag engedélyével, a kérelem beérkeztétől
számított 30 napon belül,
h) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a
Közgyűlés elé terjesztése
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe.
(6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a
tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi
tagot választ. Az idõközben választott új elnökségi tag megbízatása a
már hivatalban lévõ elnökségi tagok mandátumával egyezõ
idõpontig szól.
(7) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott
határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon
tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma,
idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk
személye és számaránya megállapítható.
8. §
Az Elnök
(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év
idõtartamra választott vezetõ tisztségviselõ, aki az
Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetõje.
(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:
– az Egyesület adminisztratív
szervezetének kialakítása és vezetése,
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések elõkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok,
illetõleg bíróság elõtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás
vezetése, amelybõl a vezetõ szerv döntésének tartalma,
idõpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzõk
számaránya és személye megállapítható,
– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé
terjesztése
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon
az érintettekkel történõ közlése
– amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy
veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat
valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján
nyilvánosságra hozza.
9. §.
A Felügyelõ Bizottság
Az Egyesület, mint
közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért
az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelõ szerv létrehozása nem
szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a
Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelõ módosításáról és
felügyelõ szerv megválasztásáról.
10. §
Az Egyesület működése és gazdálkodása
(1) Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba
vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(2) Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekbõl
és esetleges egyéb jövedelmekbõl gazdálkodik.
(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az
alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok
tagdíjbefizetéseirõl az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó
nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület
tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját
vagyonával felel.
(5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az
Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
(6) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési
szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.
(7) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitõl - a normatív
támogatás kivé-telével - csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet
támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni a támogatással való
elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehetõ támogatási
lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra
kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti
juttatások bárki által megismerhetõk.
(8) Az Egyesület a felelõs személyt, a támogatót, valamint e személyek
hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ
szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ
juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(9) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ
értékpapírt nem bocsáthat ki.
(10) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét
veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel; az államháztartás
alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel
törlesztésére nem használhatja fel.
(11) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997.
évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók:
18. §
(1) A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből,
illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait
elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A közhasznú szervezet
bevételei:
a) az alapítótól, az
államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy
működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú
tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti
tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a szervezet
eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más
jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási
tevékenységből származó bevétel.
(3) A közhasznú szervezet
költségei:
a) a közhasznú
tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti
tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb
vállakozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások,
kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(4) A közhasznú szervezet
nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
19. §
(1) A közhasznú szervezet
köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést
készíteni.
(2) A közhasznúsági
jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A közhasznúsági
jelentés tartalmazza
a) a számviteli
beszámolót;
b) a költségvetési
támogatás felhasználását;
c) a vagyon
felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti
juttatások kimutatását;
e) a központi
költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi
önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési
önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet
vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét>
g) a közhasznú
tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) A közhasznú szervezet
éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját
költségére másolatot készíthet.
(5) A (3) bekezdés a)
pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére,
letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok
alkalmazását nem érinti.
20. §
A közhasznú szervezet
közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni,
illetőlet közszolgáltatás ellátásáre irányuló szerződéséből ererdő
kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.”
(12) Az Egyesületet a tagok elsõdlegesen nem gazdasági tevékenység
céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet
kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elõsegítendõ
és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztetõ módon folytathat.
(13) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi
felügyeletet.
11. §
Az Egyesület képviselete
(1) Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, a (2) pontban foglalt
kivétellel.
(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy további elnökségi tag
együttesen jogosult rendelkezni.
12. §
Az Egyesület megszűnése
(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi
szervvel való egyesülését kimondja.
(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv
feloszlatja, illetõleg megszűnését megállapítja.
(3) Az Egyesület megszûnése esetén vagyonát elsõdlegesen a
hitelezõk kielégítésére kell fordítani. A hitelezõk kielégítése
utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles
esedékes köztartozásait rendezni, illetõleg közszolgáltatás ellátására
irányuló szerzõdésébõl eredõ kötelezettségeit
idõarányosan teljesíteni.
13. §
Záró rendelkezések
(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság
Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekrõl
szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetõleg a
további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelõen
irányadók.
(2) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Székesfehérvárott, 2003.
szeptember 20. napján tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal
jóváhagyta.
(3) Az Egyesület Alapszabályát a Fejér Megyei Bíróságnak az Elnök a
nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt
benyújtja.
Kelt: Budapest 2004. szeptember 21.
........................................
elnök
(Az Alapszabályt az alakuló közgyűlésen megválasztott elnök írja alá.
Tanúzáradék az Alapszabályon nem szükséges.)
Záradék:
Az Egyesület 2004.
szeptember 21-i közgyűlése a 2003. szeptember 20. napján kelt Alapszabály 1. §
(2) pontját az alábbiak szerint változtatta:
(2) Az Egyesület
székhelye: 7621 Pécs, Apáca u. 17. fsz. 17.